A magyar rendőrség ma egy országos szerv, azaz egységes, az egész országra kiterjedő állami intézmény. Bár vannak helyi kapitányságok, és van budapesti főkapitányság, de ezek nem az adott városhoz tartoznak. Ma ezt természetesnek vesszük, de valójában ez nem volt mindig így, sokáig a rendvédelmi szervek a városok alá tartoztak. Az egységes Magyar Rendőrség 1920-ig nem is létezett.
Budapest ebben a helyzetben is eltért a többi várostól. A három város 1873-as egyesítése után az addig létező rendvédelmi szervek állami kezelésbe, a Belügyminisztérium alá kerültek. A következő években az átmeneti rendelkezésekkel szabályozott budapesti rendőrséggel voltak gondok, nem igazán tudott hatékonyan működni. Már a városegyesítéskor, 1872-1873-ban szó volt arról, hogy a budapesti rendőrségről, annak hatásköréről külön törvény fog rendelkezni, de erre csak jó pár évvel később került sor. A budapesti rendőrség megalakításáról, annak jogköreiről 1881 áprilisában döntöttek, ekkor fogadták el az 1881. évi XXI. törvénycikket, amely kimondta:
„1. § Budapesten „fővárosi rendőrség” elnevezés alatt, egységes szervezettel rendőrség állittatik fel, melyet saját közegei által az állam kezel, - melynek működési köre az 1872. évi XXXVI. tc. alapján megalakult főváros összes bel- és külterületére terjed ki. (1872. évi XXXVI. tc. 1. és 20. §)
2. § A fővárosi rendőrség feladata: működési területén a személy- és vagyon-biztonságot megóvni, a békét és közrendet fentartani, a büntetőtörvények, a rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállitani, az ezek ellen vétőket kipuhatolni és megfenyités végett az illetékes biróságnak vagy hatóságnak feljelenteni, illetőleg átadni, s általában a figyelő, megelőző és felfedező rendőrség feladatait a jelen törvény keretén belől teljesiteni.”
A rendőrség nagyjából hasonló feladatokat látott el, mint manapság, bár voltak olyan rendelkezései, amelyek mai szemmel kicsit érdekesek. Ilyen volt az a pont, amely meghatározta, hogy éjszaka kiket lehet kihágás esetén azonnal bekísérni a rendőrségre:
„Koldusok feltétlenül, csavargók, rendes foglalkozás nélkül levő, vagy a közbiztonságra veszélyesnek ismert egyének gyanus körülmények között bármikor, de különösen éjszakának idején, járó-kelő alakosok, mutatványosok, korcsma-zenészek és énekesek stb. pedig, habár engedéllyel birnak is, bárminemü kihágás esetében rögtön bekisérhetők.”
A fővárosi rendőrség egy főkapitányságból és kerületi kapitányságokból épült fel, élén a főkapitány állt, akit a belügyminiszter javaslatára a király nevezett ki, a rendőrtiszteket a belügyminiszter. A rendőrök vagy lovas, vagy gyalogos rendőrök voltak. Ugyan fővárosi rendőrség polgári szervnek számított, de belső szervezetében katonai fegyelmi szabályok voltak érvényesek.
A főkapitány fizetése 4000 forint volt, amihez 1000 forint szolgálati pótlék, 600 forint szálláspénz, valamint 600 forint lóbeszerzési és tartási átalány járt, így összesen évente 6400 forintot kapott. Egy rendőr őrmester 600, míg a legalacsonyabb besorolású közrendőr évi 300 forintot kapott.
Érdekes még, hogy miként biztosították a rendőrség működési költségeit. Elsősorban a főváros által fizetett rendőri járulékból (azaz a főváros egy adott összeget fizetett az államnak a rendőrség fenntartására), a bírságokból, amelyekről más szabály nem rendelkezett, a belügyminiszteri költségvetésből, valamint, a törvény 53. §. c pontja szerint:
„a szini előadások, tánczvigalmak, mutatványok stb. után, az esetleg szükséges engedélyek kiállitásáért és a rendőrsegédletért járó, a belügyminister előleges jóváhagyásával megállapitott dijszabás alapján kiszabandó dijakból; valamint azon dijakból, a melyeket a rendőrségnek magánérdekben igénybevételért magánosok fizetnek”
Hány rendőr is szolgált ekkor Budapesten? A főkapitány alá összesen 80 rendőrtiszt tartozott, az egyenruhás személyzet létszáma 620 fő volt, közülük 65 volt lovasrendőr, valamint a munkát 50 civil ruhás polgári biztos segítette, és az egész rendőrséghez további 7 szolga is tartozott.
A budapesti rendőrség ugyan állami szervként, de városi rendőrségként működött egészen az I. világháború utáni egységes Magyar Rendőrség létrehozásáig.
Nyitókép: Lovas rendőr a Kálvin téren (Fotó: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)
