PestBuda

Iskola díszkerttel – Kezdődik a Jedlik Ányos Gimnázium felújítása A bencés alapítású csepeli gimnázium főépülete teljesen megújul, egy modern központi aulát, szakoktatási szárnyakat, könyvtárat, pavilonokat és díszkertet is kialakítanak a beruházás során.

Átadták a Katolikus Karitász országos központját a Bartók Béla úton A 90 éves fennállását ünneplő Katolikus Karitászt a rendszerváltás után szervezték meg újra, 1995-re alakult ki a segélyszervezet országos hálózata. Az intézmény központja 1990-től mostanáig Újbudán, egy Bartók Béla úti lakásban volt, ám a napokban a segélyszervezet saját épületbe költözött.

Több építészeti stílus mestere volt a 85 éve elhunyt Böhm Henrik Böhm Henrik a XX. század elejének egyik meghatározó magyar építésze volt, akinek munkáival nemcsak Budapesten, de szerte az országban és a Felvidéken is találkozhatunk. Hegedűs Árminnal 125 éve, 1896-ban társult, közös építészeti irodát nyitottak. Évtizedekig tartó együttműködésük során számos közintézményt, lakó- és bérházat, fürdő- és gyógyszállót terveztek a késő historizáló stílusirányzattól a szecesszión át a neobarokkig.

Budapest születésnapján a város történetével ismerkedhetnek az érdeklődők a Vármúzeumban Milyen volt Budapest 1873-ban, a városegyesítés évében? Hogyan dőlt el, mit ábrázoljon a főváros címere? Milyen volt a rakpart és a Duna? Ezekkel a témákkal megismerkedhetnek a látogatók a BTM Vármúzeumában, 2021. november 20-án, ahol Budapest születésnapján azokat várják, akik érdeklődnek a főváros története és építészete iránt.

A város szélén épült fel 110 éve a Százados úti művésztelep, ma Józsefváros szerves része Egy kerítéssel határolt különleges és zárt világ, ahol művészek élnek és alkotnak. Így van ez immár 110 éve. Bárczy István polgármester támogatásával a főváros költségvetéséből épült fel a Százados úton az ország első művésztelepe 1911-ben tizenöt földszintes házzal és 28 műteremmel. A kezdetektől neves művészek alkottak itt, többek között Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pór Bertalan, Czigány Dezső. Az átadásakor még külterületnek számító térség ma Józsefváros szerves része.

Felújítják a Magyar Nemzeti Múzeum belső tereit Belső felújítási munkák kezdődtek a Magyar Nemzeti Múzeumban, melyek során megújítják a fogadótereket és a múzeumi boltot, valamint kávézót is kialakítanak.

Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.

A budapesti panoráma gyöngyszeme – 125 éve készült el az újjáépített Mátyás-templom A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület a több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.

Teljesen megújítják a Bosnyák teret, új városközpont épül Zuglóban Zugló főtéren új városháza, piac és szakrendelő is épül, a Bosnyák tér és a Rákos-patak között pedig új városnegyedet alakítanak ki parkokkal, bevásárlóutcával, közösségi terekkel. A többfunkciós kerületi központ a tervek szerint 2024-ben készül el.

110 éve repült Budapest fölé az első magyar A repülés hőskorának egyik legszínesebb egyénisége Prodam Guidó volt. A kalandos életű pilóta a Rákosmezőn tanulta a repülést, s ő volt az első magyar, aki Budapest belvárosa felett repült 110 évvel ezelőtt. Útja során a Duna vonalán haladt, elrepült a Lánchíd, a Vár és a Műegyetem fölött is.

Megvan a tervezője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának – Mutatjuk a látványterveket Kihirdették a tervpályázat eredményét, melyet a Közti Zrt. és a Hamburg C Kft. nyertek meg. Így az ő elképzelései szerint épülhet fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új épületegyüttese 2026 tavaszára a Nemzeti Múzeum mögött, a Pollack Mihály tér, a Szentkirályi utca, a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca által határolt területen, a VIII. kerületben.

Piacozás művészi környezetben – A millenniumra épültek a budapesti vásárcsarnokok A XIX. század végéig Budapesten élelmiszert leginkább csak piacokon és kisebb boltokban lehetett beszerezni. A millennium idejére azonban az egyre gyorsabban fejlődő fővárosban is elhatározták, hogy a város főbb pontjain vásárcsarnokokkal váltják föl a kofák kültéri standjait. Az ezután felépült hat nagy vásárcsarnok pedig nemcsak az élelmiszer-vásárlást emelte új szintre, de mára a városképnek is elengedhetetlen részeivé váltak.

2024-ben nyílik meg a hotel a Radetzky-laktanya helyén A Bem téren az egykori Radetzky-laktanya területén 127 szobás hotel nyílik, várhatóan 2024-ben. A történelmi jelentőségű XIX. századi épületet tavaly majdnem teljes egészében lebontották, csak a térre néző főhomlokzat maradt meg.

80 éve vezették be a jobb oldali közlekedést Magyarországon A világ nagy részén manapság az autók az út jobb oldalán haladnak, az európai szárazföldön is ez a közlekedési rend van érvényben, bárhová is megyünk. Ez azonban nem mindig volt így: a jobbra hajtás Magyarországon csak 80 éve, 1941 novemberében lett általános, az európai kontinens országai közül az egyik utolsóként. Több járat azonban még ezután is az eredeti rend szerint közlekedett, a Kisföldalattin csak 1973-ban történt meg a váltás.

Hétezer éves falu nyomaira bukkantak a XI. kerületben Egy hétezer évvel ezelőtti település maradványait tárták fel a régészek a XI. kerületi a Madárhegyen. A gödrökben főként a kőkori emberek által hátrahagyott cserépedények töredékei és állatcsontok kerültek elő.

Aki nélkül a Szabadság híd sem lenne ugyanaz: száz éve halt meg Nagy Virgil, a fém építőmestere 100 éve hunyt el Nagy Virgil, aki Budapest látképét alapjaiban meghatározó szerkezeteket tervezett, neki köszönhetjük a Szabadság híd építészeti kialakítását és az 1945-ben felrobbantott régi Erzsébet híd esztétikai megjelenését is.

Tervpályázatot hirdetnek a Városháza park megújítására Az elképzelések szerint a jelenleg parkolónak használt területet parkká alakítják és megnyitják a budapestiek előtt. A Városháza park megújítása 2023-ban kezdődhet meg, ezzel együtt tervben van a Városháza hátsó, a Károly körút felé néző homlokzatának felújítása is.

Felszentelték a Svábhegyen épült új katolikus óvodát Szeptemberben nyitotta meg kapuit a Pannonia Sacra Katolikus Óvoda a XII. kerületben, a Diana úton épült fel a kétszintes modern épület.

Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.

Szobrot avattak Cziffra György emlékére a XIII. kerületben Cziffra György születésének 100. évfordulóján szobrot avattak a zongoravirtuóz emlékére a róla elnevezett parkban.

Egy elfeledett vasúti óriáshíd – A millenniumra épült, a háborúban elpusztult Az Újpesti vasúti híd mostohagyerek a budapesti hidak között, hisz még rendes neve sincs. Szinte alig esik róla szó, pedig immár 125 éve közlekednek itt vonatok, és fontos szerepe van a Budapest környéki közlekedésben. Most az első szerkezet születésére emlékezünk, amely 1896-ban a millenniumra épült, de a II. világháborúban elpusztították.

Folytatódik a budai fonódó villamoshálózat új szakaszának tervezése Újabb mérföldkőhöz érkezett a budai fonódó villamos új szakasza, elkészültek a bírálati engedélyezési és a kiviteli tervek. A villamospálya egy része füvesítve lesz, hét új megálló épül.

Száz éve volt a trónfosztás, de a Habsburg-emlékek velünk maradtak Száz évvel ezelőtt, 1921. november 6-án mondta ki a Nemzetgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarországon a Habsburgok évszázadokon keresztül uralkodtak. A XVIII. századtól erről többek között Budapest városrészeinek nevei, szobrok, emléktáblák és az ebben a korszakban átadott épületek, hidak mesélnek.

A Magyar Építész Kamara védelem alá helyezné a budavári Szentháromság tér 7-8. szám alatti épületet A budai Várban, a Mátyás-templommal szemben található egykori diplomata lakóház, a későbbi Burg Hotel az 1970-es években épült. A Magyar Építész Kamara javaslata szerint helyi védelem alá kellene helyezni az épületet, így őrizni meg azt az utókor számára.

Nemzetközi díjat nyert a budavári Lovarda tetőszerkezete A nemrég újjászületett budavári Lovarda az eredetivel megegyezően újjáépített vörös és zöld angol palával fedett tetőszerkezete megnyerte a Nemzetközi Tetőfedő Szövetség németországi világbajnokságát. Az épület a kontyolt manzárd-nyeregtetőjével a fémtetők kategóriájában hozta el a legjobbnak járó elismerést.

Kilencvenéves a kőbányai evangélikus templom, az első, modern építészeti elveket mutató budapesti protestáns épület A Kőbányai Evangélikus Egyházközség 1931-ben felszentelt temploma a főváros mértani középpontján található. A Kápolna utca 14. szám alatti épület a két világháború közötti magyar szakrális építészet kis méretű „ékszerdoboza”. Alaprajza az egyhajós centrális elrendezésű, barokk szakrális épületek világát idézi, külső megformálásában az art deco nyugat-európai épületeivel rokonítható.

„Budapest világvárossá emeltessék” – 150 évvel ezelőtt hirdették meg a főváros nagyszabású kiépítését A magyar főváros világvárossá emelése már Pest és Buda egyesítése előtt megfogalmazódott, amikor is 1871-ben pályázatot írtak ki egy olyan szabályozási terv elkészítésére, amely kereteket ad a tervezett nagyszabású építkezéseknek. A 150 évvel ezelőtt zárult pályázatra számtalan olyan javaslat érkezett, amely hozzájárult a főváros jelenleg ismert szerkezetének és városképének kialakításához.

Ötszáz fát ültetnek a Hegyvidéken a Korányi kórház felújításakor kivágandó fák helyett A XII. kerületi Országos Korányi Pulmonológiai Intézet felújításakor kivágandó fák helyén újakat telepítenek. Az intézmény 200 fát helyben pótol, 300 fát pedig a kerület különböző közterületein ültetnek el.

Nyolc építész és sokféle elképzelés – 1861-ben kezdték el tervezni a Tudományos Akadémia épületét November 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját, arra emlékezve, hogy 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon ajánlotta fel egyévi jövedelmét gróf Széchenyi István a Tudományos Akadémia létrehozására. 1861-ben nyolc hazai és külföldi építész adott be pályaművet az Akadémia épületére. A tervekből kiderül: eltérően képzelték el a tudomány palotájának városképi megjelenését. Sőt, a stílusról is élénk vita bontakozott ki.