Múltidéző

Így atyáskodott a pártállam Budapest fölött Ötven éve még a Budapesten kapható zsebrádiók számát is a Fővárosi Tanács tervezte meg, amikor Budapest költségvetését elfogadták. A városvezetők a lakás- és a közüzemi beruházások mellett olyan kérdésekkel is foglalkoztak, mint a ruhaneműk minősége.

Egy költő, aki rímekkel álmodott – Harminc éve hunyt el Weöres Sándor Weöres Sándor fiatalkora ugyan a Dunántúlhoz kötődik, de a költőnek a magyar főváros lett nemcsak az élettere, de több költeményének ihlető forrása is. Weöres feleségével, Károlyi Amy költőnővel több évtizedet élt Budán. Weöres Sándor szobrai, emlékháza mind a Dunántúlon találhatóak, a fővárosban iskolák viselik a nevét.

Így takarították a havat a régi Budapesten Ismét leesett a hó Budapesten. A hó eltakarítása nehéz munka és hálás beszédtéma egyaránt. A két világháború közötti híradásokból válogattunk részleteket.

Ilyen volt a Városliget a boldog békeidőkben A Városliget kedvelt pihenőhely volt száz évvel ezelőtt is. A békebeli hangulatot felidézik a korabeli képeslapok, a rajtuk látható szobrok és épületek többsége sajnos csak fotókon maradt fenn.

Így épült a metróalagút a Duna alá Tudta, hogy a metróalagút építése során szenet is találtak a Duna alatti rétegekben? A budapesti metróépítésekről és ehhez kapcsolódva a Duna alatti alagutakról már olvashattak a pestbuda.hu oldalain. Most néhány érdekes tényt elevenítünk fel.

Így születtek a neonreklámok pártutasításra Ötven évvel ezelőtt a neonreklámokat is állami irányítással, központi program szerint helyezték el. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán határozatban mondták ki a neonosítást.

Csillagok, csillagképek – Ilyen volt a tudomány Mátyás király udvarában Mátyás király csodálatos budai palotája és benne híres könyvtára a korabeli művészetek és tudományok legfontosabb magyarországi központja volt – így emlékeznek meg erről az udvarban élő kortársak és az akkoriban Budára érkező vendégek, tudósok és követek.

Negyven éve járnak Tatra villamosok Budapesten Most negyven éve, 1979 januárjában érkezett meg az első két Tatra típusú villamos Budapestre. A két kocsi még prototípus volt, ugyanis a Tatra-gyár kifejezetten a budapesti igényekhez alakította ki a szerelvényeket.

Tudta, hogy ókori és középkori romokra épült a Flórián téri felüljáró? Különleges felüljáró rekonstrukcióját jelentették be a napokban: a Flórián tériét. Ez a felüljáró jól példázza az '70-es és '80-as évek városfejlesztési gondolkodását, amikor is gyakorlatilag egy autópályahidat építettek egy történelmi jelentőségű ókori és középkori rommezőre.

Érdekes: ilyen volt Budapest térképe a XIX. század végén Az egyesülés utáni évtizedekben még a városhatárig nyúlt Terézváros, Józsefváros és a többi nagy kerület határa.

Tudta, hogy már másfél évszázados a pesti vízvezeték-hálózat? A ma természetes vezetékes vízszolgáltatás nem is olyan régi: Pesten 150 éve kezdődött meg a vezetékes vízhálózat kiépítése – igaz, Budán már 300 éve elkezdték a vízvezetékek építését.

Fürdőélet a nagy háborúban Hogyan alakult a boldog békeidők idillikus és izgalmas fürdőélete az I. világháborúban? Ez a témája a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legújabb kiállításának.

A Kálvin téri felüljáró Felüljáró a Kálvin téren? Igen, 50 éve komolyan gondolták, hogy a belvároson keresztül gyorsforgalmi utakat vezessnek át.

Gellért Szálló és Árpád híd – Mi a kapcsolat? Most 110 éve fogadták el azt a törvényt, amely sok ponton beavatkozott Budapest életébe. Lehetővé tette a Gellért Szálló és az Árpád híd felépítését.

Mátyás király, a pestbudai vadász – Mátyás és Budapest III. rész Ünnepélyes keretek közt zárták az idei Mátyás király emlékévet a Szent István-bazilikában. A pestbuda.hu oldalán mi is búcsúzunk a királytól sorozatunk záró darabjával: ismerjék meg az igazságost mint vadászt!

Így került a troli Óbudára Most 85 évvel ezelőtt az óbudaiak régi vágya teljesült – igaz, hogy bizonyos szempontból csak félig. Nagyon régen szerettek volna valamilyen közlekedési eszközt, illetve villamost az óbudai temetőhöz. A BSZKRT valóban szeretett volna ide villamost kiépíteni, elvileg 1923-as megalakulásakor kötelezte is magát erre, de a várható forgalom olyan kicsi volt, hogy a sínszálak lefektetése húzódott.

Hamarosan megváltozik a Vértanúk tere A közeljövőben kezdődik a Vértanúk terének rehabilitációja, amelynek során „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot” fogják visszaállítani. Az 1996-ban itt felavatott Nagy Imre-szobrot áthelyezik a Jászai Mari térre, és visszaépítik az 1918–1919-es esztendők – korabeli hírlapi kifejezéssel: a vörös rém – vértanúinak emlékművét.

Mélységélesség – képek Buda múltjáról Idén ősszel egy hangulatos kis galéria nyílt a Krisztina körúton. Szükség volt rá, hogy legyen itt egy efféle közösségi tér: ha Budán lakni világnézet, krisztinavárosinak lenni egyenesen identitás. Kövessenek minket e városrész múltjába és jelenébe!

Kalandorok, templomok és buszok: a Batthyány tér története Felmerült a Batthyány tér átalakításának terve: a Víziváros egyik legfontosabb terének átépítését az I. kerületi önkormányzat polgármestere vetette fel. A Batthyány tér egyvelege egy XX. századi forgalmi csomópontnak és Buda egyik történelmi terének. Ismerje meg a tér történetét!

Ilyenek voltak a régi nagy telek a Városligetben „A hóesés kiszakítja az embereket a valóságos időből” – írja Krúdy Gyula. A régi városligeti telek emlékeivel foglalkozik a Liget Budapest legújabb bejegyzése.

Időkapszula a Monarchia világába: a magyar tengerészet egykori palotájában jártunk Különleges helyszínen mutattak be egy izgalmas kötetet: a magyar kereskedelmi tengerészet egyik központjában, az Adria Tengerhajózási Rt. Szabadság téri épületében, ahol meglepő mértékben megmaradtak a század eleji reprezentatív belső terek.

Mióta irányítják villanyrendőrök a forgalmat? Kilencven éve „robbant be” a villanyrendőr. A korai, 1926-os kísérletek után 1928-ban szinte a teljes pesti belvárost ellepték a forgalomirányító lámpák.

Leeső tantuszok: kilencven éve lehet az utcán telefonálni Budapesten Annak ellenére, hogy a telefonszolgáltatás Budapesten már 1879-ben elindult, az utcai telefonfülkék felállítására egészen 1928-ig kellett várni.

Lövölde, kupleráj, kórház és forradalom: ez a Széna tér története Hamarosan átépítik a Széna teret. Ennek kapcsán egy kicsit körbejártuk a budai Vár alatti tér kalandos történetét.

Ötvenöt éves Budapest első gyalogos-aluljárója 1963-ban, 55 éve nyílt meg az első budapesti aluljáró az Astoriánál. Az aluljáróval elsősorban a gyalogosközlekedést akarták biztonságosabbá tenni, de már gondoltak a metróra is.

Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.

Ilyenek voltak a régi idők a városligeti jégpályán 1926-ra készült el – Európában másodikként – a gépi hűtésű városligeti műjégpályája: felidézzük a Liget Budapest blogjával a nyitás utáni első évtizedek hangulatát és emlékezetes eseményeit.

„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni” – Tudta, ki Budapest keresztapja? „Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.

Így szólt a zene a régi Városligetben A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a II. világháborúig. A Magyar Zene Házával újra beköltözhet a zene világa a Ligetbe.